Mesék
Mesés Európa
Mondókák
Népdalok
Versek


 
HanganyagOlvasnivaló >> Versek
Petike
Bús mogorván ül Petike,
     Ha ha ha!
Péter és bú! a mennykőbe,
     Mi baja?
Anyja kémli hű szemekkel –
     Jó öreg!
Azt gondolja, fiacskája
     Tán beteg.
„Kell galuska, Peti fiam,
     Eszel-e?”
„„Dehogy eszem, dehogy eszem,
     Ki vele.””
„Kell bor, édes szép fiacskám,
     Iszol-e?”
„„Dehogy iszom, dehogy iszom,
     El vele.””
„Kell-e sarkantyú csizmádra,
     Petikém!
Kalpagodra toll s mentédre
     Rókaprém?”
„„Mit nekem toll, mit nekem prém,
     Sarkantyú!
Ha szivemben, mint a róka,
     Rág a bú!””
„Kell-e könyv, a szomszéd könyve,
     Biblia?”
„„Mit nekem könyv, a beszéd mind
     Szó fia.
Egy barátom van nekem csak,
     A halál;
Az, tudom, hogy innen-onnan
     Lekaszál.””
„Az egekre! Peti fiam,
     Meg ne halj:
Annyi benned a sohajtás,
     Mint a raj.
Átidézzem tán Juliskát?
     Láthatnád?”
Szól mogorván Péter úrfi:
     „„Hol van hát?””

Ármány-adta Péterkéje!
Még mi nem volt a bibéje!
Sem kalapja, sem mentéje,
Sem a sarkantyú zenéje,
Nem kell neki róka málja,
Sem a szomszéd bibliája;
Nem kell neki bor, galuska,
De bezzeg kell a Juliska,
Bár negédes és hamiska,
De vidor, szép és piroska.
Sem ehetnék, sem ihatnék,
Csak Julcsával nyájaskodnék.

„Ej Petikém, szép fiam, hát
     Ez a baj!
Gondom lesz rá, hogy nagyot nőj
     S meg ne halj.
Most takarodj iskolába,
     Rosz fiú!
Meg ne lássam, hogy pityergesz.
     Félre bú!
Iskolában a Juliskát
     Elfeledd:
Isten éltet, tíz év mulva
     Elvehet'd.”



1841. január 19. elõtt


Előadó: Molnár Piroska
Illusztráció: Szalma Edit




olvasnijo@egyszervolt.hu Részletes keresés
© Copyright